Miről is szól az oldal? Lévén, hogy személyes blogként tartom számon, nyilvánvaló, hogy nagyrészt velem kapcsolatos. Nem objektíven mutatom be az engem is érdeklő témákat, megosztom a tapasztalataimat, véleményemet, gondolataimat és érzéseimet. Nem állítom ezeket tényként, tehát azt sem, hogy minden úgy van, ahogyan én leírom. Tiszteletben tartom, ha valaki nem ért velem egyet, és lehetőség van ezt megosztani is, ám csak és kizárólag kulturáltan - ehhez pedig nem elég az, hogy vulgaritástól mentes a hozzászólás. Ha pedig nem tetszik az, amit itt képviselek - ami a szókimondóság -, nem kötelező olvasni, ezáltal magadat és engem, valamint az olvasóimat is megkíméljük az ide nem illő megnyilvánulásokkal. Egyébiránt leszögezném: ez nem egy webes magazin, én nem vagyok újságíró, az általam íródott bejegyzések pedig nem cikkek!
Tomival elmenni a szia+-ba Tomival itókázni kávézni Tomival és párommal itókázni Fotózkodás Új telefon Tokok az új telefonra *megrendelve* Karácsonyi ajándékok megvásárlása Ajándékcsomagolás Arculatváltás-jellegű akármi
Leginkább az általam olvasottak, a kedvenceim, barátaim lapja kerül ki ide, ám ha szeretnél cserét kérni, a chat-ben megteheted.
Egyelőre úgy néz ki, hogy blogspoton folytatom a nem létező pályafutásomat, aztán majd kiderül, mit hoz a jövő a narkotikussal kapcsolatban. Aki továbbra is szeretne olvasni:
Lényegében már mindenki kitöltötte ezen teget, amit veterán blogger akárminek neveznek, szóval pont én maradnék ki belőle? Ugyan már...
1. Hány éve blogolsz? 10-11 éves korom óta – ez volt 13 éve (ha a 11 éves kort nézzük)… Fú, azt hiszem, kicsit megszokás is az egész. Bár emlékszem, akkoriban, amikor megismerkedtem a gportállal, még nagyon animés-blogos oldalt próbáltam kreálni, aztán végül átzuhantam a blogger életbe.
2. Tartottál valaha hosszabb szünetet a blogolásban? Akadtak hónapok, amikor nem blogoltam, talán a nagyon maximum egyszer közel 1 év volt, de rettenetesen hiányzott – hiányzik mindig.
3. Mindig ugyanezt a nevet használtad? Nem, rengetek álnéven meg becenéven blogoltam, de a legemlékezetesebb blogjaimat pandaaként írkáltam. Rókaként csak lassan 3 éve írok.
Ha érdekel a többi kérdés, valamint az azokra adott válaszaim, tudod, hova kattints...
Van ez a dolog, amit még Jacksepticeye hozott fel, a Positive Mental Attitude - PMA. Egyébként azt vettem észre, hogy kifejezetten jó hatással van rám ez a kisebb csoport. Séan, Mark, Felix, Marzia meg a velük járó kis csapat, akik együtt játszanak, vagy Felix-ék esetében PJ-ék. Tényleg igyekszem mindig mindent a pozitív oldaláról megközelíteni, és általában azért sikerül is. Ellenben lebetegedtem, és amikor éjszaka fulladsz a köhögéstől, nem bírsz aludni, de még elfeküdni sem, valamint a párod sem alszik melletted, akiről tudod, hogy korán kel, mert dolgozni megy... ilyenkor nehéz lenne bármi pozitívumot is találni. Nekem is annyi a szerencsém, hogy szabadságot kaptam. Szóval a lényeg, hogy tartozom egy nagy halom bejegyzéssel, van, amit el is kezdtem írni, de jelen állapotban a PMA-m is szabadságon van, nem csak én, úgyhogy képtelen vagyok 3 mondatnál többet összefüggő szövegként megírni. Abban sem vagyok biztos, hogy ennek van értelme...
Nem magyarázkodni akarok egyébként, csak tudatom, mi a helyzet. A lényeg igazából a Positive Mental Attitude lenne. Bár azt már nem tudom, miért... Nos, ilyen, amikor a megfázás átveszi a hatalmat az agy felett.
Nem voltam soha nagy rúzsos, mert nem szeretek a számon olyat hordani, ami lényegében fénylik – kivételt képez ez alól bármilyen ajakápoló, mert rettenetesen száraz a szám is, nem csak a bőröm, úgyhogy télen-nyáron muszáj lennie valaminek, amiről tudom, hogy segít rajtam. (Ez amúgy az Isana Intensiv ajakápolója, próbáltam mást is a Rossmann sajátmárkásaiból is, más márkától is, de ez csodát művel.) Ennek ellenére viszont a folyékony rúzsokat imádom, és az sem baj, ha nem teljesen szárad mattra. Viszont előtte és utána is ajakápolózok. Mert kell!
Ebben a bejegyzésben négy különböző formulájú rúzsról olvashattok három különböző márkától.
Nos, jó ideje lógok pár dologgal, és azt hiszem, el is felejtettem néhányat, de a legutóbbi zsákmányaimat mindenképp szerettem volna megmutatni. Nem vagyok nagy "shopping-királynő", utálom, ha tömeg van, utálok ruhát próbálni, és inkább kaja vásárlásnál időzök tovább, hogy biztosan minden meglegyen. Bár mindent megmutattam instagramon, mert ugye nem volt rendben az oldal, úgy voltam vele, akkor is írok mindenről.
Szeretnék havonta leírni minden apróságot, ami örömet okozott. Sokszor nekikezdtem hasonló listának, de soha nem volt sem rendszeres, sem hosszútávú, viszont ezt most szeretném tényleg jól csinálni. Boldogság-bonbonok, avagy emlékek, tárgyak, programok, bármi, ami akár csak egy apró mosolyt is csalt az arcomra...
Felmondtam, és új munkahelyet találtam. - Voltunk a szüleimnél (kétszer is a hónapban). - Jártunk párom családjánál is egy hétvégén. - Befestettük a hajam, és egyre közelebb vagyok az élénk rézvöröshöz. - Rengeteget unokaöcsiztem. - Sőt, mentünk érte a bölcsibe is, és nagyon örült nekünk. - Rengeteg ötletem van a fotózáshoz, és egyre csak gyűlik. - Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy erőt is gyűjtök a kamera elé álláshoz. - Több új sminkterméket próbáltam ki, és igyekszem az arcápolással is. - Párkapcsolati problémák megoldása, megbeszélgetése. - Megnéztem végre A lány a vonaton c. filmet (és tetszett). - Szüleimnél egy perzsacica (egyik szomszéduké) egy kis várakozás után odajött hozzám, odabújt és hanyatt is dobta magát, hogy simogassam. Imádtam! - Elkezdtük az iZombie és a Lucifer sorozatokat, és mindkettőre ráfüggtünk. - Serényen szedem a vitaminjaimat, hogy az immunrendszerem ne essen össze. Eddig egész jól halad... - Vaníliás kóla! - Ingyen forrócsoki a Starbucks-ban.
Ti milyen mozzanatokat ragadnátok ki ebből a hónapból?
Éppenséggel lehetne a bejegyzés címe az is, hogy "A kínzó betegség, ami megkeseríti az életemet" vagy mondjuk bármilyen hasonló, figyelemfelhívó mondat. De soha nem voltam híve a clickbait-nek, úgyhogy most is félreteszem azt, amit a Buzzfeed-től "tanultam". Lényegében nem is akkora durranás az egész - gondolhatnád Te, aki olvasol, és néha én is így érzem. Aztán jön a hidegzuhany, amikor rájövök, hogy ez is van épp elég szörnyű...
23 éves nő vagyok, aki imád sminkelni... és allergiás ekcémával küzdök.
AJÁNLOM AZ OLDALT
